Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


APC  község természeti értékei, javasolt túrisztikai kiránduló helyek

Tengerszem a Mátra lábánál , a  Széleskő - Bányató kialakulása

Hatvantól a 21-es főutat elhagyva Apc község irányában, elérkezünk a Mátra délnyugati lábának utolsó tagjai közé. Ez a régió a választóvonal a Középhegység és az Alföld között . Itt a Nagy-Hársas és a Somlyó-hegy között az értékes építőanyag utáni kutatás eredményeként 1875-ben a Szent-Ivány család andezit bányát nyitott, mely kemény és jó minőségű követ termelt. A kőfejtést az 1920-as években kőzúzóval és kisvasúttal segítették. A kisvasút összekötötte a bányát az apci és zagyvaszántói vasútállomással. A kezdetben lóval vontatott kocsikat később gőzmozdony váltotta fel, mely nyolc- tíz csillét is elbírt. A termelés az 1960-as években állt le, a rekultiváció során a vasutat elbontották. A bánya gödre megtelt csapadék- és talajvízzel, ma is a kifolyóig telített. Bár emberi tevékenység eredményeként jött létre, megjelenésében emlékeztet egy tengerszemre. A tó átlagos vízmélysége öt- tíz méter, melyet tíz-tizenöt méter magas sziklafal vesz körül. A víztest, a körülette lévő 25 méter erdősávval együtt 1995 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

Kép

 Rekreációs,felüdülést nyújtó értékek:

A bányaterület rekultivációja után a tó kedvelt kirándulóhely, sajátos megjelenésével számos látogatót vonz. Kedvelt horgászhely, búvárversenyek helyszíne, valamint geocaching pont is egyben. A közeli Somlyó-hegy (mely szintén helyi jelentőségű természetvédelmi terület, egyedülállóan kiterjedt árvalányhajas lejtősztyepp közössége miatt) szolgálhatja az ismeretterjesztést a turisták gyönyörködtetése mellett. A tó tájképi és természeti értékeinek megőrzéséhez elengedhetetlen a természeteshez közeli állapotok fenntartása és megőrzése.

EZÉRT  VIGYÁZZUNK  EGYÜTT  KÖRNYEZETÜNKÉRT !

/ Forrás: Hatvani Zöldhírek 2007. /

Apc – Somlyó Hegyi Tanösvény

Apci sztyeppterületek – „ ahol az árvalányhaj-tenger hullámzik”

Apc központjából a Rózsaszentmártonba vezető Rákóczi úton haladva az utolsó előtti buszmegállótól kell északi irányba fordulni. Innen a Somlyó déli oldalán egy gyalogösvény vezet fel a hegyre. A meredek domboldalra érve, két egykori andezit bányát elhagyva, változatos arányban, mozaikos sziklagyepek fogadnak. Itt gyakori tavasszal a Janka-tarsóka, selymes boglárka, apró nőszirom, tavaszi hérics. Nyár elején pedig a parlagi rózsa, mezei zsálya, koloncos legyezőfű. Helyenként a hosszú levelű árvalányhaj terjeszkedése már megfigyelhető. A Somlyó déli oldalán szinte árvalányhaj tengerben haladunk, melynek fő tömegét a hosszú levelű árvalányhaj adja, elvétve vegyül kunkorgó árvalányhaj is. Ebben a gyepben él a pannon-gyík egy populációja. A régi szőlőmezsgye kőrakás-sorokon szép időben fali gyíkok, zöld gyíkok sütkéreznek. A kövek között nagy tömegben virít a nagyezerjófű. Érdekesség, hogy a zárt árvalányhaj gyepben, a domboldalon gyakran költenek a mezei madarak, pl: a mezei pacsirta szűnni nem akaró, csivitelő énekét, és a fürj pity-palaty hangját is gyakorta hallhatjuk. A hegy nappali lepke faunája igen gazdag. Védett lepkék rendszeresen megfigyelhetők, így például a farkasalmalepke, vagy a sárgásfehér, fekete csíkos szárnyú kardos lepke és a nappali pávaszem is. Egyéb védett gerinctelenek közül nyáron a fekete lábú szitakötő, ősszel pedig az imádkozó sáska néhány példányával is találkozhatunk. A  Somlyó csúcsán egy Árpád-korabeli kétsáncos földvár sáncmaradványai találhatók. A tetőről a nyugati oldalon egy gyalogösvény visz le a községbe. Közben a fekete kökörcsin kisebb állománya mellett haladunk el, lentebb itt is zárt az árvalányhajas gyep, a sziklák mellett tömeges a nagyezerjófű. Ahol az árvalányhaj ritkul, rábukkanhatunk a nagy pacsirtafűre, a selymes peremizsre, a pázsitos nősziromra. Az útvonal mintegy 2,5-3 óra alatt bejárható.

/ Forrás: Mester Zsolt: Természetismereti Terepgyakorlat 1995./

Kép

Kopasz-hegy mint természeti érték a kikapcsolódásra vágyók számára

A Kopasz-hegyen számos kisebb-nagyobb elhagyott kőfejtő található.  A fejtett kőzetanyag mindenhol középszemcsés andezit volt. A  kőfejtés  nehéz munkával 1875-ben kezdődött és kézi erővel  történt,amely egyben balesetveszélyes és lassú volt. Az igények növekedése miatt később áttértek a robbantásos kőfejtésre, amely  tevékenységet az 1930-as elején kőzúzóval és kisvasút megépítésével fejlesztettek. Az így  kitermelt  kő , kiépített vasútvonalon keresztül, az Apc-Zagyvaszántó  vasútállomás területén kialakított rakodótérre került. Tovább szállításuk innen már vasúti vagonokban történt. A kőzetanyag  minőségi romlása miatt a termelést a Kopasz-hegyen 1935-ben fejezték be. Az elmúlt évtizedek alatt e bányakatlanok megőrizték formájukat és fontos élőhelyekké is alakultak. Fás-cserjés környezetükben pelék,cickányok sokasága él. A talajon a kövek alatt egerek,pockok,hüllők / zöld gyík,fürge gyík /,melegkedvelő rovarok is előfordulhatnak. Az elhagyott bányafalat költőhelyül használva  ragadozó nagy madarak is fellelhetők. A nagy bánya felső peremén zárt gyepben tavasszal agárkosbor mező tárul szemünk elé , majd innen jobbra fordulva a csinos és bozontos árvalányhaj kisebb állománya található. A Kopasz-hegy további értékei az andezit  alapkőzeten települt nyílt- és záródó sziklagyepek foltjai. Itt él több védett virágos növényfaj,melyek közül sok tavasszal-kora nyáron virágpompával nyílik,pl.: tavaszi hérics,apró nőszirom,nagyezerjófű,piros kígyószisz,selymes boglárka.   

/ Forrás: Mester Zsolt: Védett magasabb rendű növények és gerinces állatfajok a Hatvani Kistérségben/.

/ Illés József: APC  község története /. 

Megközelítés:  A településen keresztül haladó és Rózsaszentmártonba vezető főútvonal/ Rákóczi út /  végén a buszforduló előtt jobbra levezető úton / Szabadság út / elérjük a Somlyó-hegyi Lövészklub Lőterét,amelynek kerítése mellett , az erdőn keresztül gyalogösvény vezet fel a hegygerincre. Elérve a nagy bányához annak közepén áthaladva elérkezünk arra a pontra ahonnan csodálatos panoráma nyílik a környékre. Tiszta idő  esetén látható a Cserhát és Börzsöny vonulata is. Az útvonal mintegy 2-2,5 óra alatt bejárható,és tömegközlekedési eszközökkel vagy saját járművel is jól megközelíthető. A kőbányászathoz kapcsoló kisvasutat bemutató  térkép egyesületünk honlapjain / kozosenapcert.eoldal.hu , kozosenapcert.mlap.hu / a fotóalbum,illetve képtár rovatban megtalálható.  

SZUHA –Szöglet 

A 21-es sz. főútról és Zagyvaszántó felől összefutó , Abc felé induló út , a Szuha-patak és a Hatvan-Salgótarjáni vasút által közrezárt háromszög alakú terület,alig néhány hektáros terület. Nagy részét ültetett nemes nyárfás foglalja el,vizes jellegű részeiben természet közeli   állapotú-, töredék élőhely található ,mely a környéken ritka élőlényfajoknak ad megélhetési,szaporodási lehetőséget. 

Zsombékos mocsárrét

Az alig harmad hektáros területen szintén a még nyáron is pangó,kiszáradása esetén kisebb esőzéskor is megmaradó víz adja az életet. Tipikus zsombékoló növénye a zsombéksás,de a deres sás sem ritka. A magas vízszint csizmaszárig ér,ugyanekkorák,vagy kissé magasabbak a zsombékok,közöttük ezüstösen csillog a pangó víz. A növényi részek lebomlása viszonylag oxigénszegény körülmények között történik,lápos réti talaj alakult ki,ahol a tőzegesedés folyamata megindulóba van. A pangó víz ad életteret a terület leggyakoribb kétéltűfajának,a vörös hasú unkának,de elvétve mocsári békára is bukkanhatunk. Egy kisebb,ásott medencében fejlődő tarajos gőte is található, amely kifejlődve szárazabb területeket keres. Nagyobb állóvizeket kedvelő fajok mint a kecskebéka és tavi béka nem figyelhető meg. A Szuhában úszó kockás sikló is fellelhető, vízisikló pedig  szárazabb területen található. Ezek a sikló fajok nem veszélyesek , nem agresszívak,nem kell tőlük félnünk. A zsombéksásos területen,illetve a mellette ki ásott medencében az egyre fogyatkozó mocsári teknős néhány egyedet számláló populációja is menedéket talál. 

Vízpart

A Szuha patak illetve a szögletbe bevezető csatorna partján magas sásos,helyenként nádas növényzet alakult ki,amely az ültetett nyáras központi területére is ráterjed. A vízpartok közelében bontja sárga szirmait a még gyakori,de védett sárga ( mocsári ) nőszirom. A nádasokból,magas sásosból  gyakran hallható a nádirigó „ kara-kara-ki-ki”,hangja,de magát a madarat ritkábban figyelhetjük meg. Nagyobb szerencsénk lehet a foltos nádiposzátával, amely gyakrabban mutatkozik. Ezen a területen gyönyörködhetünk a védett réti iszalag kiterjedt állományának liláskék,előbb bókoló,majd kinyílva felegyenesedő nagy virágaiban. Itt él a korcs (fátyolos) nőszirom kisebb populációjának néhány állománya. A május végén,június elején virító növény alsó szirmai liláskékek,feléig sárga középsávúak,majd halványkékek,kéken erezettek. Két-három virágát 30-50 cm magas száron hozza. Nem virágzó töveit is megismerjük : vékonyabb,alacsonyabb,sötétebb, zöld levelei különböztetik meg az ezen a területen is gyakoribb mocsári nősziromnál. 

Ártéri rét

Vízellátását a talajvízszint biztosítja,amely áradástól,esőzéstől is függő. Jellemző növényei a vizes területek pázsitfűfajai,pl.:réti perje,réti ecsetpázsit,mezei komócsin. Késő  tavasszal,kora nyáron sárga tengerként borítja a mezei-,kúszó-és villás boglárka,értékét mégsem ez a szépség,hanem az itt is nagy tömegben megbúvó,csak közelebbről impozáns réti iszalag előfordulása adja. Minden bizonnyal táplálkozási területet is nyújt az itt előforduló  kétéltű, és hüllőfajoknak.

A Szuha-szöglet áttekintő térképe a fotók között található.

/ Forrás :Mester Zsolt.: Somlyó-Nagy-Hársas-Szuha-szöglet /1995/ 

_____________________________________________________________________________________________________

 

 

Lap tetejére

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Budapest

(Friedvalszky Ferenc, 2010.02.22 16:56)

Tetszik a gyüjtött szöveg!

Hasznos ismereteket ad a település természeti környezetéről.

Örülök, hogy nem hagytátok magára a lapot és gondot fordítotok a fejlesztésre!

Üdv. Frici