Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TISZTELETTEL  KÖSZÖNTJÜK  A  

 

KÖZÖSEN  APCÉRT  EGYESÜLET  HONLAPJÁN!

 

 

 

 APC KÖZSÉG   BEMUTATÁSA:

 

 Apc   Heves megyében, a Mátra hegyvonulat dél felé elnyúló két hegye; a Somlyónak és Kopasznak lábánál, zömmel a Zagyva folyó bal partján terül el. Határát a Zagyva folyó szinte felezi, nyugati felén folyik a Szuha.

    Keleten Rózsaszentmártonnal, kis részben Szücsivel, északon Jobbágyival, részben Szarvasgedével, nyugaton Szarvasgedével és Palotással, délen pedig Zagyvaszántóval és Petőfibányával határos.

   1969-ig a Hatvani Járáshoz tartozott. majd a Gyöngyösi Járás községe lett 1982-ig, amikor is Hatvan város körzetébe sorolták. Ma a Hatvani Kistérséghez tartozik.

   Lélekszáma: 2714 fő (2007), területe: 2042 ha, 3546 kh, (135,7 fő / km a népsűrűség )

  A két folyót közvetlen szegélyező terület jó minőségű löszös, hordalékos termőföld, kiválóan alkalmas gabona, napraforgó, hüvelyes és pillangós takarmány termelésére. A Somlyó és a Kopasz (vulkanikus eredetű talaja) különösen a déli és nyugati lejtőin kínálja magát szőlőtermelésre és gyümölcsös telepítésére, egyéb területei pedig erdő és legelő telepítésre, aprómag, stb. termelésre alkalmas. Hegyei jó minőségű követ rejtenek.

A falu északi határában található a kis méretű Apci-tó. A terület legnagyobb tengerszint feletti magassága 180 m. Magaslatai a Kopasz- és a Somlyó-hegy. 1994-ben a Somlyó-hegy részét természetvédelmi területté nyilvánították.

  Mint település, kiváló földrajzi adottságú, fejlődőképes község (volt), amelyhez a szükséges földrajzi adottságok meg vannak (csak tudni kell vele élni).   Közúti közlekedése jó,  a főváros felől az M3-as autópályán át a 21. főközlekedési úton, vasúton a Budapest-Hatvan-Salgótarján vonalon közelíthető meg.

  Éghajlata jó, a napfény több az országos átlagtól, a csapadék évi mennyisége is átlag felett mozog, viszonylagosan kedvező eloszlásban. Folyóvizei felhasználhatók az intenzív öntözéses gazdálkodáshoz a mezőgazdaságban, de az iparban sem kisebb jelentősége.

Az apci bor régóta ismert. Jókai Mór is emlegeti, és a legenda szerint Mária Terézia asztalán is többször előfordult. Ma ismét jelentős szőlőültetvények találhatók a községben.
Érdekessége még a falunak, hogy Kodály Zoltán Mátrai képek című dalcsokrában is szerepel. Az Apcon lakom, keress meg kezdetű dalban hallhatunk róla.

 

APC   KÖZSÉG MÚLTJA:

Az "Új Magyar Lexikon" a község múltjáról röviden csak azt említi, hogy Apc község Árpád-kori település. A lexikon összeállílása alkalmával ezt a szerzők kétséget kizáróan biztos forrásból merítették és rögzítették.

A községben és határában előforduló leletanyagokból viszont lehet következtetni, hogy már jóval elóbb a kőkorszakban, késői bronzkorszakban (Apc Berekalja dűlőben feltárt urnatemető ie.1300-as évekből) éltek emberek és település helye volt e terület. Megint más leletek azt bizonyílják, hogy a népvándorlás korában (a VII. századból, a Fő utcában feltárt lócsontok, kengyelek, agyag edények, a Berek-alatt feltárt agyag és faedények, gyöngyök árulkodnak róla) avar település volt. A "Zogea" (Zagyva) völgyében pedig kun település nyomait jelzik a leletek. (A leletanyag egy része a Szent- Iványiak birtokában volt, amit később a Nemzeti-, salgótarjáni és a hatvani múzeumoknak ajándékoztak.) Írásos emlék őrzi, hogy Heves megye területét az Árpád-nemzetség egyik tagja Aba telepítette be. Nem kizárt tehát a szájhagyomány szerint, hogy ez a terület is birtokához tartozott és nevéből származik a község neve. Egy másik változat: - ugyancsak szájhagyomány őrzi -, az úgynevezett "Fekete-majorban" lévő, Fűz-kúthoz kapcsolódik. A monda szerint ugyanis a Fűz-kutat eredetileg "Szűz-kút"-nak hívták és apácák laktak itt. Az ivóvizet nyújtó kutak egyikébe az itt álló zárda hét apácáját ölték bele a törökök és ehhez az eseményhez kapcsolja a község nevének eredetét, miszerint Apc az apáca szóból alakult volna és annak rövidített formája. Ezek a hagyományok tartják magukat, az írott forrás azonban a település nevének eredetét Opuz (Opos) Detric fia: Gergely, mint a terület volt ura nevéből származtatja. Kezdetben Opuz (Opos), Opach majd Opus, Apos, Apcz és végül kialakult mai formája: Apc. Ezek az írások, emlékek és hagyományok mind csak megerősítik azt a történelmi tényt, hogy községünk már előbb és az Árpád-háziak idejében is lakott település volt. E megállapításokat tovább erősíti az 1332-1337 évi pápai tized jegyzéken Opus településről befizetett összeg (ami 32 garas volt).  Ez az összeg pedig magasabb, mint ugyanezen a jegyzéken szereplő Hatvan, Gyöngyöspata, vagy bármely ezen a területen adózó más területi egységé, ami joggal indít arra a feltételezésre, hogy ez a település már jóval előbb élő, fejlődő, lakott hely volt, noha a tatárjárás a XIII. század első felének végén ezt a területet is feldúlta, mégis az 1300-as évek elején már újból mint adófizető lakott terület jelenik meg írásainkban. A pápai tized jegyzéken Opus településről egy Herman nevű pap fizette be a garast.   Ebből következik, hogy ebben az időben már volt parókiája a településnek, és ha ez így van, templomának is kellett lennie. Ennek a templomnak a helyét írásból nem ismerjük pontosan, de minden jel arra mutat - és a fáma is azt tartja, - hogy a jelenlegi templom északi oldalán épült helyiség (úgynevezett öreg sekrestye), szolgált először templom gyanánt (szintje a jelenlegi szint alatt van).

 A középkor századaiban a források már mezővárosként említik. Kedvező adottságait kihasználva a múlt században Szent-Iványi Farkas híressé tette az apci bort, amelynek még a tengeren túl is volt piaca.  1875-ben kőbányát nyitott, majd felépíttette a cserép- és téglagyárat. A római katolikus templom gótikus eredetű épület, amely a mai formájában a XVIII. századtól áll. Az 1876-ban a Szent-Iványiak által épített kastély jelenleg a község kulturális és sportközpontja.  

 Az elmúlt három évtizedben a lakosság lélekszáma közel ötödével csökkent. A községben a munkanélküliség az országos átlag körül mozog. A településen telefon- és kábeltévé-hálózat, kiépített gázvezetékrendszer, valamint bölcsőde, iskola, óvoda, gondozási központ van. Jelenleg a szennyvízelvezető csatorna építésének tervezése és előkészítése folyik. A faluban nagyságához és lélekszámához mérten sok kereskedelmi és szolgáltatóegység működik. Testvértelepülései Kunadacs és a németországi Winkelhaid, valamint az erdélyi Maksa. 

                                                       

A község címere: arany kontúrú, kék alapú "öreg paláston" a palást alsó csúcsos részében zöld színű hármas halommal, arany színű koronán ezüst kettős kereszt, a hármas halom két oldalán arany színű leveles füzér, mint növényi motívum, a kettős kereszt felső keresztjével egy vonalban a két oldalon jobbra ezüst színű félhold, balra ezüst színű hatágú csillag.

A címer felett a palást ívével párhuzamosan aranybetűkkel APC felirat, a címer alatt szintén arannyal az 1332. évszám.

__________________________________________________________________________

 

APC  község természeti értékei

 

Tengerszem a Mátra lábánál , a  Széleskő - Bányató kialakulása

 

Hatvantól a 21-es főutat elhagyva Apc község irányában, elérkezünk a Mátra délnyugati lábának utolsó tagjai közé. Ez a régió a választóvonal a Középhegység és az Alföld között .

Itt a Nagy-Hársas és a Somlyó-hegy között az értékes építőanyag utáni kutatás eredményeként 1875-ben a Szent-Ivány család andezit bányát nyitott, mely kemény és jó minőségű követ termelt. A kőfejtést az 1920-as években kőzúzóval és kisvasúttal segítették. A kisvasút összekötötte a bányát az apci és zagyvaszántói vasútállomással. A kezdetben lóval vontatott kocsikat később gőzmozdony váltotta fel, mely nyolc- tíz csillét is elbírt. A termelés az

1960-as években állt le, a rekultiváció során a vasutat elbontották. A bánya gödre megtelt csapadék- és talajvízzel, ma is a kifolyóig telített. Bár emberi tevékenység eredményeként jött létre, megjelenésében emlékeztet egy tengerszemre.

A tó átlagos vízmélysége öt- tíz méter, melyet tíz-tizenöt méter magas sziklafal vesz körül. A víztest a körülette lévő 25 méter erdősávval együtt 1995 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

A bányaterület rekultivációja után a tó kedvelt kirándulóhely, sajátos megjelenésével számos látogatót vonz. Kedvelt horgászhely, búvárversenyek helyszíne.

/ Forrás: Hatvani Zöld hírek 2007. /

 

Apci sztyeppterületek – „ ahol az árvalányhaj-tenger hullámzik”

Somlyó-hegy

Apcról a Rózsaszentmártonba vezető úton haladva a Somlyó D-i oldalával szemben egy gyalogösvény vezet fel a hegyre. A meredek domboldalra érve, két egykori andezit bányát elhagyva, változatos arányban, mozaikos sziklagyepek fogadnak. Itt gyakori tavasszal a Janka-tarsóka, selymes boglárka, apró nőszirom, tavaszi hérics. Nyár elején pedig a parlagi rózsa, mezei zsálya, koloncos legyezőfű. Helyenként a hosszúlevelű árvalányhaj terjeszkedése már megfigyelhető. A Somlyó déli oldalán szinte árvalányhaj tengerben haladunk, melynek fő tömegét a hosszúlevelű árvalányhaj adja, elvétve vegyül kunkorgó árvalányhaj is. Ebben a gyepben él a pannon-gyík egy populációja. A régi szőlőmezsgye kőrakás-sorokon szép időben fali gyíkok, zöld gyíkok sütkéreznek. A kövek között nagy tömegben virít a nagyezerjófű. Érdekesség, hogy a zárt árvalányhaj gyepben, a domboldalon gyakran költenek a mezei madarak, pl: a mezei pacsirta szűnni nem akaró,csivitelő énekét,a fürj pity-palaty hangját is gyakorta hallhatjuk. A hegy nappali lepke faunája igen gazdag. Védett lepkék rendszeresen megfigyelhetők, így például a farkasalmalepke, vagy a sárgásfehér, fekete csíkos szárnyú kardos lepke és a nappali pávaszem is.

Egyéb védett gerinctelenek közül nyáron a feketelábú szitakötő, ősszel pedig az imádkozó sáska néhány példányával is találkozhatunk.

A Somlyó csúcsán egy Árpád-korabeli kétsáncos földvár sáncmaradványai találhatók.

Kopasz-hegy

 

Záródó sziklagyepekben selymes boglárkával és tavaszi héricsekkel találkozunk. A nagy bánya felső peremén  zárt gyepben tavasszal agárkosbor mező tárul szemünk elé,majd innen jobbra fordulva  a csinos és bozontos árvalányhaj kisebb állománya található. A nyár elején pedig a piros  kígyószisz több,szépen virágzó töve kerülhet szemünk elé.

/ Forrás: Mester Zsolt : Védett magasabb rendű növények és gerinces állatfajok a Hatvani Kistérségben/.

 

 

 

 _____________________________________________________________________________________________________

 

Lap tetejére

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

1043 ARADI UTCA 17 II.EM. 14.

(TOMI, 2011.03.28 08:11)

IGAZAD VAN!

1043 ARADI UTCA 17 II. EM 14.

(Tomi, 2011.03.28 08:09)

PETŐFI BÁNYAIAK SOSE KÖSZÖNNEK!